Publikációk és COVID-19 Forrásanyagok

Bizalmi vagyonkezelés Magyarországon: Átlátható Megoldás a Vagyontárgyak Jogi Védelmére és a Családi Vállalkozások Örökösödés Tervezésére

2020. 06. 09.



Bizalmi vagyonkezelés Magyarországon: Átlátható Megoldás a Vagyontárgyak Jogi Védelmére és a Családi Vállalkozások Örökösödés Tervezésére.

 

A bizalmi vagyonkezelés létrehozásának legjellemzőbb oka a vagyontárgyak hatékony és professzionális jogi védelmének biztosítása. Egy magáncélú alapítvánnyal ellentétben a bizalmi vagyonkezelés esetében nem szükséges megjelölni a vagyonkezelés célját. Ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb célja – többek között – a i) vagyontárgyak integritásának védelme, ii) a vagyontárgyak megóvása esetleges hitelezői igényektől, iii) örökösödés tervezés, eltérés az öröklés szabályaitól, iv) professzionális vagyonkezelés, v) a titkosság és bizalmasság biztosítása és vi) az adótervezés.

 

Noha az új Polgári Törvénykönyv már 2014-ben bevezette a „bizalmi vagyonkezelés” koncepcióját, a jelenlegi járványhelyzetben ez a különleges megoldás kiemelt figyelmet kapott, mivel a körülmények „emlékeztették” a családokat, hogy többet kellene gondolkodniuk az örökösödés tervezésen. A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye diverzifikációs lehetőséget nyújt a vagyonrendelőnek a vagyona tekintetében, valamint biztosítja a kezelt vagyon professzionális és hatékony védelmét. A magyar bizalmi vagyonkezelés intézménye (a polgári jog más fiduciális eszközeivel összehasonlítva) a kezelt vagyon feletti tulajdonjog tényleges átruházásával jár. Egy átlátható eszközről van szó, mivel a bizalmi vagyonkezelés alatt lévő vagyontárgyak és azok hasznai közvetlenül a vagyonrendelőtől származónak tekintendők, amelynek adójogi relevanciája (juttatás) van, ha a kedvezményezettek a vagyonrendelő egyenesági rokonai. Se a vagyontárgyak, se a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezettek esetében nem követelmény, hogy lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük Magyarország területén legyen.

 

A bizalmi vagyonkezelés általános felépítése

A bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses jogviszonyt hoz létre a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között, amely alapján a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett meghatározott vagyontárgyak a vagyonkezelő tulajdonába kerülnek. Ennek megfelelően a vagyonrendelő, mint a vagyontárgyak eredeti tulajdonosa, bizonyos körülmények mellett, átruházza a vagyontárgyak feletti tulajdonjogát a vagyonkezelő részére. A vagyonrendelő meghatározza a vagyonkezelővel kötendő szerződésben, hogy mely személy(ek) lesz(nek) a kedvezményezett(ek), ill. meghatározhat személyek egy csoportját is. A vagyonrendelő is kinevezhető a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjének. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vagyonrendelő nem határozza meg a kedvezményezett személyét, hanem a meghatalmazza a vagyonkezelőt, hogy a kedvezményezett személyét maga határozza meg. A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint a saját nevében a kedvezményezettek javára a saját kizárólagos belátásának megfelelően rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal, figyelembe véve a kedvezményezettek érdekeinek elsődlegességét. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönült vagyont képez, így biztosított a kezelt vagyon védelme a vagyonrendelő hitelezőinek esetleges igényeitől. A vagyonkezelő köteles őrködni a kezelt vagyon értékének megőrzése felett, ugyanakkor jogosult rendelkezni is a kezelt vagyonnal a szerződés korlátai között, és köteles értesíteni a vagyonrendelőt és a kedvezményezetteket a kezelt vagyonban bekövetkező változásokról.

 

A bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő jogosult bizonyos feltételeket szabni a kedvezményezettekkel szemben, amely azt jelenti, hogy a vagyonrendelő i. meghatározhat bizonyos (elő)feltételeket, amelyeknek a kedvezményezetteknek meg kell felelniük kedvezményezetti nevezésük előtt, ii. meghatározhatja, hogy miként lesz valaki jogosult a vagyon egészének vagy részének megszerzésére és iii. meghatározhatja a kezelt vagyon hasznaiból való részesedés feltételeit.

 

A bizalmi vagyonkezelés üzletszerű formában, bizalmi vagyonkezelési vállalkozások által (a Magyar Nemzeti Bank engedélye birtokában) vagy nem-üzletszerű formában tevékenykedő bizalmi vagyonkezelővel folytatható. Az utóbbi esetben a bizalmi vagyonkezelést be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Banknak. A nyilvántartás nem nyilvános.

 

A bizalmi vagyonkezelés létrejötte és időtartama

Bizalmi vagyonkezelést határozott időre legfeljebb 50 éves időtartamra lehet létrehozni, határozatlan idejű vagyonkezelési szerződés esetén – amennyiben azt korábban nem szüntetik meg – a szerződés 50 év elteltével automatikusan megszűnik.

 

Amennyiben a bizalmi vagyonkezelés létrejöttét a vagyonrendelő halálához kívánják kötni, úgy ennek megvalósítására végrendelettel vagy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződéssel van lehetőség.

 

A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha:

  1. a kezelt vagyon elfogy;
  2. a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában;
  3. a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában;
  4. a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést - annak eltérő rendelkezése hiányában - felmondja.

 

Nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelés bejelentése

A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni az MNB részére a bizalmi vagyonkezelés létrejöttét. A bejelentés deklaratív hatályú, azaz a bizalmi vagyonkezelés létrejöttére és érvényességére a bejelentésnek nincsen hatása; ugyanakkor, amennyiben a kezelt vagyon tartalmaz olyan vagyonelemeket, amelyek közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéshez kötöttek, úgy az ilyen bejegyzések megtételéhez szükséges a Magyar Nemzeti Bank igazolása a nem-üzletszerű bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vételéről.

 

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kezelt bizalmi vagyonkezelést nem kell bejelenteni, mivel ebben az esetben a vagyonkezelőt már nyilvántartásba vette és engedélyezte a Magyar Nemzeti Bank; ebben az esetben az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő köteles az általa kezelt vagyonokról külön nyilvántartást vezetni.

 

Adójogi és számviteli szempontok

Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország nem csupán a bizalmi vagyonkezelés koncepcióját dolgozta ki, hanem megalkotta az ahhoz kapcsolódó más jogszabályokat is (eljárásjogi, adójogi, számviteli és egyéb szabályokat), amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogi szakemberek hatékonyan ültethessék át a gyakorlatba ezt az új jogi eszközt. Ezáltal egy jól felépített bizalmi vagyonkezelési rendszer nem csak a kiemelkedően jómódú vagyonrendelők vagyontárgyai integritásának megőrzésének kiváló eszköze, hanem még lehetőséget is tud adni nekik arra, hogy kedvező adózási szabályok és nagyfokú bizalmasság mellett diverzifikálják a portfóliójukat. A vagyonátadás vagyonátruházási adó- és illetékmentes és cégek esetén adóalap csökkentő elem.

 

Továbbá, a kezelt vagyon önmagában egy elkülönült adóalany és az abból származó jövedelem társasági adóköteles (amelynek mértéke Magyarországon kifejezetten kedvező, jelenleg 9%). Mivel a bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból átláthatónak tekinthető, a kezelt vagyon felosztása a vagyonrendelő és a kedvezményezettek közötti átruházásnak minősül, amely a kettejük kapcsolata alapján akár adómentes is lehet.

 

Először is, a bizalmi vagyonkezelés alá helyezett vagyont nem terheli semmilyen belépési adó. Másodszor, a bizalmi vagyonkezelésből származó jövedelem adózása önmagában is kifejezetten átlátható, hiszen maga a kezelt vagyon – amely önálló adószámmal rendelkezik – a társasági adó adóalanya (a jelenlegi társasági adó Magyarországon 9%). Végül pedig a kifizetésre kerülő vagyon adózása az adott vagyon tulajdonságain (tőke vagy jövedelem) és a vagyonrendelő és a kedvezményezett viszonyán alapul. Egy megfelelően kialakított bizalmi vagyonkezelés esetén a kedvezményezett által kapott kifizetéseket csak a kifizetőnél terheli adókötelezettség. Ugyanakkor, mivel Magyarországon nem terheli ajándékozási vagy örökösödési adó a közvetlen felmenők vagy lemenők közötti, vagy a házastársak közötti viszonyokat, a bizalmi vagyonkezelés az adómentes örökségtervezés tökéletes eszköze is lehet.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen kérdése lenne, megkeresését kérjük küldje Németh Sándor ügyvéd úrnak.