Publikációk és COVID-19 Forrásanyagok

A munkahelyek újraindításakor a koronavírus helyzetre való tekintettel megfontolandó főbb szempontok

2020. 05. 14.



Az alábbiakban röviden összefoglaljuk azokat a legfőbb kérdéseket, amelyeket a munkáltatóknak figyelembe kell venniük a munkahelyi munka újraindítását megelőzően, figyelemmel a jelenlegi járványhelyzetre.

 

A munkahelyre való visszatéréskor a fokozatos és arányos megközelítés ajánlott és a munkáltatóknak, amennyire csak lehetséges, készen kell állniuk egy lehetséges második járványhullámra.

 

A munka megszervezése

 

1. Az újraindulás első 2-4 hete során célszerű az irodai munka végzését lehetőségként fenntartani a munkavállalók számára, nem pedig kötelezettségként előírni, azaz az otthonról való munkavégzés továbbra is legyen megengedett azok számára, akik otthonról kívánnak dolgozni. Az irodában dolgozó munkavállalók számát egy meghatározott mértékűre javasolt csökkenteni (a munkavállalói létszám 50%-a észszerűnek tűnik), ezáltal is biztosítva a távolságtartás hatékony megvalósítását.

 

Úgyszintén, a munkáltatónak célszerű áttekintenie azt, hogy mely munkakörök igényelnek fizikai jelenlétet, és azon munkavállalók, akik otthonról is tudják végezni a munkájukat, határozatlan ideig dolgozhassanak otthonról.

 

2. A 2-4 hetes időszak elteltét követően a munkavállalókat javasolt például két csoportba osztani olyan módon, hogy az egyik csoportba tartozók az egyik, míg a másik csoportba tartozók a másik héten dolgoznak az irodában. A bizonyos életévüket be nem töltött gyermekekről (pl. a jelenleg fizikai iskolai oktatásban nem részesülő gyermekekről) gondoskodó és a különleges helyzetben lévő munkavállalók (pl. terhes vagy olyan munkavállalók, akik a Covid-19 tüneteit mutatták vagy olyanok, akik kontaktusba léptek olyan személlyel, aki megfertőződött vagy megfertőződhetett koronavírussal) részére fel kell ajánlani az otthonról határozatlan ideig történő munkavégzés lehetőségét. Az otthonról dolgozó munkavállalók helyzetét célszerű kéthetente értékelni abból a szempontból, hogy a továbbiakban is szükséges-e fenntartani az otthonról való munkavégzést.

 

Biztonsági intézkedések a munkahelyen

 

A munkáltatók jellemzően megfontolják az irodába belépni szándékozó munkavállalók testhőmérsékletének mérését. A magyar adatvédelmi hatóság által márciusban (a járvány magyarországi megjelenésekor) kiadott tájékoztató értelmében egy ilyen intézkedés nem tekinthető arányosnak és a munkáltatók nem mérhetik meg a munkavállalók testhőmérsékletét, mert ezen tevékenység végzése az egészségügyi szakemberek feladata. Álláspontunk szerint a munkáltató akkor elvégezheti a mérést, ha azt a munkavállalók (biztonsági okokból) kifejezetten kérik vagy olyan munkahelyi körülmények állnak fenn, amelyek igazolják az ilyen intézkedés munkahelyi biztonsági okokból történő megtételét és nincs kapacitás arra, hogy az üzemorvos minden reggel megmérje a munkavállalók testhőmérsékletét (megjegyezzük, hogy a biztonságos munkakörnyezet biztosítása a munkáltató egyik kötelezettsége). Egyidejűleg, megjegyezzük, hogy attól még, hogy egy munkavállalónak láza van, nem biztos, hogy koronavírussal fertőzött és fordítva, attól még, hogy egy munkavállaló nem lázas, lehet vírus hordozó és megfertőzhet másokat. Így a munkáltatónak alaposan át kell tekintenie és értékelnie kell a körülményeket mielőtt testhőmérséklet mérésről döntene. Megjegyezzük, hogy ha a munkáltató maga végez testhőmérséklet ellenőrzést, annak adatvédelmi kockázata van, azonban a munkahely jellegétől és a mérés elvégzésének módjától (beleértve az adatok kezelésének módját és azt, hogy azok tárolására sor kerül-e), álláspontunk szerint szólnak érvek amellett, hogy a testhőmérséklet mérése komolyabb kockázatok nélkül megvalósítható. Ha a munkáltató a testhőmérséklet mérése mellett dönt, bizonyos dokumentumokat szükséges elkészíteni, megfelelően tájékoztatni kell a munkavállalókat, valamint meg kell felelni az adatkezelés alapelveinek.

 

Ha a munkáltató kérdőívet kíván kitöltetni a munkavállalókkal a koronavírus járvány vonatkozásában, akkor a kérdőívet gondosan kell összeállítania és be kell tartania a vonatkozó adatvédelmi követelményeket. Különösen, az adatkezelésnek kell legyen egy megfelelő jogalapja és legitim célja, megfelelő előzetes tájékoztatást kell adni a munkavállalók részére és bizonyos adatok nem kezelhetők (pl. historikus egészségügyi adatok, orvosi leletek). Továbbá, ha a munkavállaló koronavírussal való lehetséges fertőzöttséget jelent a munkáltató részére, a munkáltató bizonyos adatokat kezelhet (bejelentés ideje, a munkavállaló neve, a fertőzés vagy gyanús kontaktálás időpontja és a munkáltató által alkalmazott intézkedések, például, orvos hívása vagy az otthoni karantén engedélyezése).

 

3. A munkáltató köteles kéz- és felületfertőtlenítő szereket elérhetővé tenni, és kitanítani a munkavállalókat azok rendszeres használatáról, valamint az alapos és rendszeres kézmosás fontosságáról. A munkáltató köteles gondoskodni továbbá bizonyos tárgyak és helyiségek rendszeres fertőtlenítéséről.

 

4. A munkáltató elrendelheti a szájmaszkok munkavégzés alatti kötelező viselését, és ebben az esetben biztosítania kell a maszkokat a munkavállalók számára. A munkáltató a szájmaszkok helyes használatáról is köteles tájékoztatni a munkavállalókat (ideértve a helyes felhelyezést és eltávolítást, annak kezelését, illetve eldobását).

 

5. A munkáltató köteles gondoskodni a hatékony szociális távolságtartás szabályainak bevezetéséről, így például a munkavállalók közötti folyamatos 2 méteres távolságtartásról, tekintet nélkül arra, hogy éppen az íróasztaluknál vagy pedig az irodai ebédlőben tartózkodnak.

 

6. A munkavállalókat ösztönözni kell a liftek használata helyett a lépcsők igénybevételére.

 

7. A munkavállalókat fel kell kérni, hogy a munkavégzés megkezdése előtt az általuk munkavégzés közben használt tárgyakat fertőtlenítsék (pl. billentyűzet, egér, laptop, telefon, mobiltelefon, fülhallgató, stb.).

 

8. Be kell vezetni az ún. clean-desk szabályt, amelynek értelmében a munkavállaló nem hagyhat semmilyen – személyes – tárgyat az íróasztalán.

 

9. A munkavállalókat ösztönözni kell a saját ebédjük munkahelyre történő behozatalára.

 

10. Az irodai munka újraindítása előtt a munkáltató hívja fel az irodaépület üzemeltetőjét arra, hogy az irodai szellőzőrendszert kizárólag annak fertőtlenítését követően indítsa újra a légúti fertőzések terjedésének megelőzése végett. A munkáltatónak továbbá meg kell győződnie arról, hogy a közös helyiségek fertőtlenítését és takarítását az üzemeltető megfelelően elvégezte és, ha az üzemeltető feladata az irodai területek takarítása, akkor arról is, hogy azokat is megfelelően kitakarította.

 

11. A munkáltatónak célszerű műanyag védőplexit elhelyezni a recepciónál az ott dolgozók védelme érdekében.

 

Egyéb megfontolások

 

1. Ajánlott a munkáltatónak elkészíteni és közzétenni egy ún. járványügyi (üzleti folytonossági) szabályzatot, amelyben a fentebb részletezett témákat bemutatja, illetve egyéb más kérdéseket is tárgyal, mint például a megfertőződés csökkentése érdekében alkalmazott intézkedések bemutatása; a járvány alatti információs csatornák bemutatása; jelentéstétel a kijelölt személynek a potenciálisan koronavírussal való fertőződésről, üzemorvos vagy háziorvos értesítése; látogatók fogadásának tilalma; megbeszélések tilalma, kivéve az online megbeszéléseket; utazási tilalom. Az ilyen szabályzat közzétételére köremail-en keresztül vagy a munkaadó intranet hálózatán kerül sor.

 

2. Amennyiben a munkáltatónál üzemi tanács működik, a munkáltató köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a fenti intézkedésekkel kapcsolatban legalább 15 nappal az újraindításról szóló döntés meghozatalát megelőzően. Az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül elfogadott döntés ugyan nem érvénytelen, valamint bírság sem szabható ki emiatt, azonban a Munka Törvénykönyve hivatkozott rendelkezését ajánlott betartani.

 

3. Érdemes megjegyezni, hogy a munkahelyen történő megfertőződés munkabalesetnek és egyben üzemi balesetnek is minősül, amely bizonyos adminisztratív kötelezettségeket (pl. jegyzőkönyv felvétele, a baleset belső kivizsgálása, és adott esetben a baleset illetékes hatósághoz történő bejelentése) és társadalombiztosítási fizetési kötelezettséget von maga után a munkáltatói oldalon. A fertőzés munkahelyi eredete ugyanakkor igen nehezen bizonyítható, ha egyáltalán lehetséges.

 

4. Erősen ajánlott (a munkahelyre történő visszatéréskor) a munkavállalók által használt számítástechnikai eszközök munkáltató általi ellenőrzése abból a célból, hogy megbizonyosodjon a hardverek megfelelő állapotáról és a szoftverek naprakész verzióinak telepítettségéről (ideértve a munkavégzéshez használatos programokat, és a vírusirtó-, valamint spamszűrő alkalmazásokat), az eszközök megfelelő védelméről (megfelelő erősségű jelszó, titkosítás), továbbá arról, hogy csak a hivatalosan jóváhagyott eszközök vannak használatban, valamint arról, hogy a munkavállalón kívül más nem használta az eszközt (pl. a munkavállaló gyermeke játékletöltésre), stb.

 

5. Jóllehet nem kapcsolódik szorosan a munka újraindításához, tekintettel arra, hogy a világjárvány következtében elterjedt a különböző kommunikációs applikációk használata (pl. Zoom vagy Microsoft Teams), ezért felhívjuk a munkáltató és a munkavállalók figyelmét, hogy ezeket a platformokat csak alapos körültekintéssel használják. Az általunk azonosított kockázatok egyike abban mutatkozik meg, hogy ha például a munkáltató egyik külső partnere kezdeményez ilyen hívást, akkor a meghívott résztvevő (pl. a munkáltató egyik munkavállalója) előtt ­– aki a meghívó linkre rákattint – nem ismert a hívás összes többi résztvevőjének a személyazonossága, és így akaratlanul is megoszthat olyan információkat, amelyeket nem osztott volna meg a résztvevőkkel, ha tudta volna, hogy kik vesznek részt a hívásban. Mivel ezek a hívások könnyedén rögzíthetők, javasolt a fokozott óvatosság az ilyen platformokkal kapcsolatban annak elkerülése érdekében, hogy elkészíthető és a későbbiekben felhasználható legyen egy „kellemetlen” felvétel, pl. egy versenyhatósági eljárásban.

 

A fenti tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak; a dokumentum egy általános munkajogi, illetőleg adatvédelmi kérdéseket tartalmazó összefoglaló a fenti témákban. Amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, kérjük keresse  Bozsonyik Hédi vagy Kovács Zoltán Balázs kollégáinkat, akik készséggel állnak szíves segítségére.