Publikációk és COVID-19 Forrásanyagok

A magyar kormány által veszélyhelyzet idején bevezetett munkaügyi intézkedések

2020. 05. 04.



A magyar kormány által veszélyhelyzet idején bevezetett munkaügyi intézkedések

 

A magyar kormány – a kijárási korlátozás mellett – számos intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy segítse a vállalatok működését ebben a nehéz időszakban. Bozsonyik Hédi, a Munkajogi Csoportunk vezetője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

 

1. Általános munkajogi intézkedések

 

a.) A munkáltató szélesebb keretek között módosíthatja a munkaidő keretet, még azután is, hogy azt már közölte a munkavállalókkal;

 

b.) A munkáltató egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést;

 

c.) Az munkaidőkeret maximális időtartama 24 hónapra emelkedett az összes munkavállalóra tekintettel, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy kevesebb munkára ossza be a munkavállalót a veszélyhelyzet idejére (vagy egyáltalán ne ossza be munkára), a munkaidőkeret fennmaradó részére pedig a rendesnél több munkát írjon elő. Ugyan ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló alapbérét megfizetni arra az időszakra is, amikor kevesebbet dolgozik, egyben azzal is jár, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret hátralevő részére nem kell majd túlórapénzt fizetnie; és

 

d.) A munkáltató jogosult minden szükséges és ésszerű intézkedést megtenni a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében.

 

A kollektív szerződések fentiektől eltérő rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, amíg az intézkedéseket előíró kormányrendeletek hatályban vannak.

 

Továbbá, a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől külön megegyezéssel eltérhetnek, amíg a korányrendeletek hatályban vannak. 

 

2. Csökkentett munkaidős (Kurzarbeit) támogatás

 

a.) A bértámogatást az állam a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmére biztosítja;

 

b.) A támogatás maximum három hónapos időtartamra jár;

 

c.) A támogatás mértéke a csökkentés miatt kiesett munkaidő mértékének 70%-a. A munkaidő legalább 15%-kal, legfeljebb 75%-kal csökkenthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a rendes 8 óra helyett 4 órában dolgozik, annak a munkabérnek a 70%-át fizeti ki az állam, amelyet a munkavállaló az elveszített 4 órára kapna. Ezt korlátozhatja az a rendelkezés, amely szerint a támogatáshoz a maximális alapul vett bér a jelentkezés idején érvényes minimálbér kétszerese (tehát a maximális támogatás összege, amelyet a munkavállaló 75%-kal történő munkaidő csökkentés esetében kaphat, 320 EUR körül van), és

 

d.) Ha a munkaidő kevesebb mint 50%-kal csökken, a munkavállaló köteles az elvesztett munkaidő 30%-át a munkavállaló „személyes fejlesztésére” allokálni, amely időtartamra a munkáltató köteles munkabért fizetni a munkavállalónak, és köteles az ezután fizetendő járulékot és pótlékot is befizetni annak érdekében, hogy a munkavállaló biztosan megkapja az alapbérét.

 

A támogatás időtartama alatt, és azután további egy hónapon keresztül a munkáltató köteles foglalkoztatni az érintett munkavállalót. Ha nem felel meg ennek a követelménynek, a támogatást vissza kell fizetnie.

 

3. Kutatás-fejlesztés (K+F) támogatás

 

a.) A munkáltató támogatásban részesül a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalói (mérnökök, kutatók, IT szakértők) foglalkoztatása után.

 

b.) A támogatást minden nem állami munkáltató igénybe veheti, aki kutató-fejlesztő tevékenységet folytat.

 

c.) A munkavállalónak a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján kutató-fejlesztőnek kell minősülnie: kutató-fejlesztő az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.

 

d.) A támogatás három hónapra szól, és az összege nem haladhatja meg a 900 euró körüli összeget személyenként. Bizonyos bruttó fizetés alatt a támogatás összege arányosan csökken. A támogatás a munkáltató részére kerül folyósításra, aki cserében garantálja, hogy az érintett munkavállalót legalább további három hónapig foglalkoztatja legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti munkabéréért.

 

További információért a legújabb kormányzati intézkedésekről, és arról, azok milyen hatással lehetnek a vállalkozására, keresse a Munkajogi Csoportunkat.